A Testnevelési és Sporttudományi Kar története és bemutatása

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar jogelőd intézménye, a Magyar Testnevelési Egyetem életre hívásának gondolata már a XIX. század végén felmerült, de konkrét előkészületek csak az 1920-as évek elején kezdődtek, majd Klebelsberg Kunó kultuszminiszter fáradozása nyomán az első tanév ünnepélyes megnyitására 1925-ben került sor. Az intézményt az 1921. évi LIII. törvénycikk 4. §-a alapján az 1925. évben a magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter jóváhagyásával szervezték meg a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (TF) elnevezéssel. 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. A mai intézmény az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolt egyetemi rangú intézménnyé vált 1975-ben, 1989 óta pedig a Magyar Testnevelési Egyetem elnevezéssel működött egészen 1999. december 31-ig. A TF-fel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club, ma TFSE. 1959-ben létesült a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, amely 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézeteként (TFKI) folytatta működését. 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI), amely a TF Továbbképző Központjaként (TFTK), majd Továbbképző Intézeteként (TFTI) ma is működik. Az intézmény 1997-ben elnyerte az önálló doktorképzés jogát, 1998-ban pedig sikeres akkreditációs eljáráson esett át.

A TF kezdetben – és még jó ideig – kis intézmény volt csekély létszámú tanári karral és hallgatósággal, nem túl sok, ezáltal jól áttekinthető tantárggyal. A kezdeti fő cél, a testnevelőtanár képzés a későbbiekben az edzőképzéssel bővült, majd különböző továbbképző tanfolyamok tették színesebbé az itt folyó munkát. A kezdeti 3 évről 1929-ben 4 évre emelték a képzési időt. Évtizedek múltán igen erőteljes fejlődésnek indult a testnevelés és sport világa, ami újabb és újabb kihívásokat jelentett a TF számára. Megszaporodott a hallgatók száma, új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.

Az elmúlt esztendőkben minden eddiginél jobban felgyorsultak a változások, intézetek alakultak, új szakok születtek, a képzési formák tovább színesedtek, lehetővé vált a szakok, illetve az intézmények közötti átjárhatóság (nemzetközi kapcsolatrendszerben is), megjelent a kreditrendszer, nőtt a kötelező, a kötelezően választható, illetve a fakultatív tárgyak köre, felértékelődött a tudományos diákköri munka, beindult a doktorképzés.

Az intézményben angol nyelvű képzés is folyik a testnevelő tanár és a humánkineziológia szakon.

A TF nemzetközi kapcsolatai is jelentős fejlődést éltek meg az elmúlt időszakban. Az intézménynek már az 1930-as évektől kiterjedt nemzetközi kapcsolatai voltak. Szakmailag jól felkészült, idegen nyelveket beszélő munkatársaink a világ minden részén szívesen látott vendégek, konferenciák, tanácskozások meghívott előadói voltak és ma is azok. Oktatóink és hallgatóink egyre nagyobb számban nyernek el külföldi ösztöndíjakat, vesznek részt társintézményekben rész- vagy továbbképzésben. Mára rendszeressé vált a hallgatók és oktatók cseréje.

A graduális és posztgraduális képzés keretében számos külföldi hallgató szerzett a TF-en testnevelő tanári diplomát, illetve doktori címet. A külföldi hallgatók 1993 szeptemberétől vehetnek részt az angol nyelven folyó testnevelőtanár képzésben. Konkrét szerződés a következő országokban működő egyetemekkel, illetve főiskolákkal áll fenn: Douglas College (Vancouver, Kanada); Károly Egyetem, Testnevelési és Sport Fakultás (Prága); Kölni Sportfőiskola (Németország); Leuveni Katolikus Egyetem (Belgium); Lett Sportakadémia (Riga); Ljubljanai Egyetem, Sport Kar (Szlovénia); Nemzeti Sport- és Testnevelési Intézet (INSEP) (Párizs); Komensky Egyetem, Testnevelési és Sport Kar (Pozsony); Slippery Rock Egyetem (USA); New Hampshire Egyetem (USA); Western Ontario Egyetem (London, Kanada); Torontói Egyetem, Testnevelési és Sport Kar (Kanada).

1997 szeptemberétől a magyar felsőoktatási intézmények számára megnyílt a lehetőség az Európai Unió oktatási programjaiban (Socrates, Erasmus) való részvételre. A külföldi partnerekkel együtt benyújtott pályázatok sikere esetén az Európai Unió pénzügyi támogatásban részesíti ezeket a programokat. A TF-es hallgatók magas szintű nyelvi és szakmai felkészültsége, hozzáállása nagyban elősegíti a programok sikereit.

Az alapítás évétől intézményünkben 80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát. Rajtuk kívül világ- és Európa-bajnokok egész sora járt ide és koptatja ma is a TF padjait. Díszdoktoraink között tudhatjuk a nemzetközi sportdiplomácia és a sporttudomány jeles képviselőit.

A TF 2000. január 1-től a Semmelweis Egyetem egyik karaként működik.

A Kar küldetése
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara alapvetően az alábbi küldetést teljesíti: • a testkultúra társadalmilag jelentős területeinek magas szintű művelése,
• az ezen alapuló és a társadalom igényeinek megfelelő, tudományos ismereteken nyugvó szakemberképzés; valamint
• a nemzet érdekeivel összhangban hozzájárulás a népegészségügy aktuális problémáinak megoldásához.

E küldetés megvalósítása érdekében a Kar szellemi értékeiben ötvözi a természeti és társadalmi valóság törvényszerűségeit, azok értelmezésében és érvényesítésében humanista emberszemléletet követ. A Kar folyamatos megújulása és kultúraelméletünk fejlesztése érdekében tudományos kutatómunkát végez, amellyel új ismereteket tár fel, rendez, tárol és közvetít a testkulturális alapú tudományok, úgymint a sporttudomány, az egészségtudomány érintőleges területein és a kineziológiai tudományág területén. Tudományterületileg az ún. interdiszciplináris csoporthoz tartozik.

A Kar további aktuális küldetése – hazánk kiemelt stratégiai célkitűzéseivel összhangban – olyan tartalmas nemzetközi kapcsolatfejlesztés, amely a minőség folyamatos biztosításával hozzájárulhat Magyarországnak az Európai Unióhoz való közelítéséhez, az integrációs folyamatok felgyorsításához. A Kar tevékenységének alapvető területei, feladatai, a képzés szakterületei A mai intézmény küldetése az elmúlt 78 esztendő alatt sokat változott, tartalmilag gyarapodott, eredeti küldetésének alapvető magjaként azonban megtartotta az egyetemi szintű testnevelőtanár-képzést a közép- és felsőfokú oktatási intézmények számára. 1960 óta létrejött a tanári szak mellett a szakedzői, a humánkineziológiai, a táncpedagógusi, a gyógytestnevelő tanári, az egészségtan tanári, a sportmenedzser és a mentálhigiéné szak.

A Kar állami feladatként ellátott alaptevékenysége:
• a sporttudománynak mint interdiszciplináris tudományterületnek és a humánkineziológiának a művelése, valamint az egészségtudománynak, elsősorban a prevenciónak a fejlesztése;
• testnevelési és sportszakemberek alap- és továbbképzése (idegen nyelven is)
– az alap-, közép- és felsőfokú oktatás teljes vertikumában,
– a sportmozgalom különböző területeire, a szabadidő-, az iskolai és a versenysport, valamint
– a népegészségügy számára;
• az egyetem képesítési követelményeiben meghatározott feladatok
– a középfokú képzésben: edzők, sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése;
– a főiskolai szintű képzésben: szakedzők, sportmenedzserek és táncpedagógusok képzése;
– az egyetemi szintű képzésben: testnevelő tanárok, humánkineziológusok, gyógytestnevelő tanárok és egészségtantanárok képzése;
– a posztgraduális szintű képzésben: mentálhigiénés szakemberek és doktoranduszok képzése;
• működési támogatásból fedezett, a megalapított szakok diszciplínáihoz kapcsolódó tudományos kutatás, fejlesztés és tudományszervező tevékenység.

A Kar feladatai A megalapított akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, főiskolai és egyetemi szintű alapképzés, főiskolai és egyetemi szintű szakirányú továbbképzés, doktori (PhD) képzés.

A kari szabad kapacitás kihasználása Belső szabályzataiban foglalt módon a Kar személyi és anyagi kapacitásának felhasználásával költségtérítéses képzési formákat szervez, illetve szolgáltatásokat végez: • a felsőoktatási törvény által megállapított létszámkeret feletti, de az állami feladatként ellátott alaptevékenységgel azonos képzésre felvett hallgatók számára; • a felsőoktatási törvény által az alapfeladatra megállapított létszámkeretbe tartozó hallgatók képzése során a képesítési követelményekben meghatározottakat meghaladó igények kielégítésére; • a megalapított akkreditált felsőfokú szakképzési, a felsőoktatási alapképzési, az általános és szakirányú továbbképzési szakon, valamint a doktori képzésben nem nappali tagozatos hallgatók számára.